Vízvár

Vízvár a Dráva egyik legszebb szakasza mellett fekszik, ahol a partfal parti fecskék és gyurgyalagok fészkelőhelye. Az északi vidékekről érkező récék ezrei is itt pihennek meg. A természeti kincsek megismerése mellett a helyiek útmutatásával akár aranymosással is megpróbálkozhat a látogató.

A Dráva egykor a napi megélhetést biztosította, ma inkább a pihenést és a szórakozást szolgálja. A drávai csónaktúrák egyik biztos kikötője éppen Vízváron található. A part menti terület a Duna-Dráva Nemzeti Park része, ahol nyaranta 10-12 csoport száll itt partra, táborozási lehetőséget biztosítva számukra.

Természeti és Pihenőhelyek

A szárazföldi látnivalók kedvelőinek ajánlott a község határában található Öregtölgyes Parkerdő, amely 15 hektáron terül el. Hatalmas tölgyek és gyertyánok alkotják, és szabadtéri játékokat, tűzrakókat, padokat, asztalokat és három faházat is találhatunk benne.

Történelmi Háttér

Vízvár múltja a XVI. századig nyúlik vissza, amikor Tahy Ferenc várat építtetett a Dráva partján. A török elleni harcok során 1555-ben Zrínyi Miklós sürgette a vár védelmét, azonban Szigetvár elestével ezt az erősséget elhagyták, sőt, fel is égették. A település elnéptelenedett, majd másfélszáz év elteltével új lakók telepedtek meg.

Az 1720-as országos összeírás 300 főt számlált, a községhez ekkor Zsitvapuszta és a plébániával rendelkező Csütörtökhely is tartozott. A XIX. század derekán a települést horvát faluként tartották számon.

Kulturális és Gazdasági Élet

A XX. század elején a lakosság száma meghaladta az 1500 főt, ekkor olvasókör, gazdakör és népház működött a településen. Az első könyvtárat 1901-ben hozták létre.

A két világháború között jelentős iparos réteg élt itt, volt szikvízüzem, cserépgyár és egy háromszintes malom, amely áramot is szolgáltatott. Bár a Dráva ma már nem olyan gazdag halban, mint egykor, a környék vadállománya jelentős, a gímszarvas, az őz és a vaddisznó mellett vadkacsák és vadlibák is gyakoriak.