Akadálymentesített panel♿
A Dráva Gyöngyszeme
Heresznye neve a rutinos vízitúrázók körében szinte fogalommá vált, hiszen a Dráván végigvezető csónaktúrák egyik legszebb szakasza itt található. A Kaposvártól hetven kilométerre fekvő település lakói a természetben látják a kiutat a nehézségek közepette, hiszen a Dráva közelsége és a páratlan növény- és állatvilággal rendelkező Duna-Dráva Nemzeti Park kivételes adottságokat kínál.
A Dráva szerelmesei a folyó egy szakaszát a magyar Grand Canyonnak nevezik – ez a heresznyei magaspart, amely 20-25 méter magas, és fecskék költőüregeivel van lyuggatva. Bár nem vetekedhet a Colorado fölé tornyosuló kanyonfalakkal, így is figyelemre méltó látványosság. A Dráva ezen a részen igazi természeti kincseket rejt, sőt, nem ritka, hogy a kavicsszigeteken őslénycsontokat találnak.
A folyó az Alpokból, 1228 méteres magasságból ered, és öt országon – Olaszországon, Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és Magyarországon – halad keresztül, 40 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területet táplálva. A neve szláv eredetű, jelentése: gyors folyó. Európa egyik legtisztább folyójaként megőrizte természetes állapotát, oxigéndús vizében és ártéri ligeterdőiben rendkívül gazdag élővilág alakult ki.
A Drávai halak különlegességükről híresek, hiszen Európa legtisztább vizeiben élnek. A környék igazi horgászparadicsom, ahol süllőt, harcsát és ritka halfajokat is zsákmányolhatnak a természetes vizek kedvelői. Egy helyi horgász például egy 20 kg-os sima tokot fogott a falu alatt.
Heresznye területe már ősidők óta lakott. A legrégebbi régészeti leletek – tokos balta, cseréptöredékek, fibula – a bronzkorból, vagyis közel 6000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza.
A település első írásos említése 1219-ből származik, Haraznia Iuxta Dravam néven. A történelem során több nemesi család birtokolta:
A Dráva áradásai időnként költözésre kényszerítették az itt élőket, akik magasabb partszakaszokra települtek. Az 1784-es népszámlálás szerint a faluban 336 fő élt, és a megyei feljegyzések szerint ekkoriban főként horvát nyelvet beszéltek.
Az 1848-as jobbágyfelszabadítás idején 21 jobbágy- és 5 zsellértelket regisztráltak. Egy másik irat szerint a falu területe ekkor már több mint 400 hold volt.
Az első iskola 1870-ben nyílt meg, amikor már csaknem 600-an lakták a települést. A következő évtizedben azonban nagy tűzvész pusztított, amely Heresznye kétharmadát elpusztította. A szorgalmas lakosság gyorsan újjáépítette a falut, és a növekvő népességnek köszönhetően 1925-ben már 894 lakosa volt.
A két világháború súlyos veszteségeket hozott a településnek:
A háború után a napszámosok földet kaptak, ám az államosítás hamarosan mindent a szövetkezetekhez csatolt.
Heresznye a Dél-Somogy térség egyik nehezebben fejlődő települése, ám a Dráva és a csodálatos természeti környezet hosszú távon új lehetőségeket nyithat meg. A község minden közművel ellátott, és kiváló adottságai révén pozitív jövőképet kínál. Az önkormányzat kiemelt tervei között szerepel:
A Dráva közelsége és a Duna-Dráva Nemzeti Park által kínált lehetőségek nagyban hozzájárulhatnak a falu fellendüléséhez, hiszen a térség egyre népszerűbb célpont a természetkedvelők, horgászok és vízi túrázók számára.