Drávatamási

A Természet és a Nyugalom Falva

Drávatamási közvetlenül a Dráva partján fekszik, néhány házat csupán néhány lépés választ el a magaspartjától. Az egész települést és az ide vezető utat sűrű erdő övezi, amely festői környezetet biztosít az itt élők és az ide látogatók számára.

Nem véletlen, hogy az ősborókás közelében fekvő települést az utóbbi években felfedezték maguknak a környező városok lakói. Barcsiak, pécsiek, szigetváriak vásároltak vagy építettek itt hétvégi házakat, keresve a természet közelségét és a nyugalmat.

Történelmi Múlt

Drávatamási hosszú múltra tekint vissza:

• 1483 – Korotnai János birtokában volt.
• 1490 – A meggyesaljai Mórocz család tulajdonába került.
• 1554 – Mindössze 9 ház állt itt, 1566-ban már 12.
• Későbbi birtokosai: Batthyány, Daby, Géczy, Madarász és Bakó családok, majd a 19. században házasság révén a Thassy család örökölte meg.

A település híres volt egykor különleges művű vízimalmáról, amelyet Fényes Elek a 19. század közepén készült leírásában említ. Ma ennek már nyoma sem maradt.

A falu lakossága is jelentős változásokon ment keresztül:

• 1772 – A lakosság még horvát nyelven beszélt.
• 19. század közepe – A falu már magyar településként szerepel, 170 katolikussal és 20 reformátussal.
• 1941 – 508 fő.
• 1960 – 472 fő.
• Napjainkban – Alig több mint 400-an lakják.

Az első világháborúban 19, a másodikban 12 férfi vesztette életét a fronton, nevüket emlékmű őrzi.

Közösségi és Oktatási Élet

• 1858-tól egyházi, majd községi népiskola működött a faluban.
• 1977-ben az iskolát körzetesítették, azóta a gyerekek a szomszédos Darányba járnak tanulni.
• 1889-ben a helyi katolikus közösség kápolnát építtetett.

Hagyományos Életmód és a Dráva Közelsége

Valaha Drávatamásiban nyolc-tíz halászcsónak is ringatózott a folyón, a halászat sokak megélhetését biztosította. A helyiek között voltak olyanok, akiket nem a vezetéknevükön, hanem csak „halász Pistaként” vagy „halász Jancsiként” emlegettek.

A második világháború után azonban a folyót aknazár és szögesdrót tette elérhetetlenné, így az egykori halászfaluban a vadak és madarak maradtak az egyetlen látogatók.

A termelőszövetkezetek működése sem volt zökkenőmentes:

• 1951-től: Drávai MGTSZ, később Dózsa MGTSZ.
• Mindig akadozott a működésük, az alacsony terméshozamok és a szövetkezeti vezetők gyakori váltása miatt.
• Fő termények: búza, rozs, árpa.

A Falu Napjainkban

Bár a mezőgazdasági termelés csökkent, Drávatamási ma az egyik leggondozottabb Dráva menti település. A házak többsége hagyományos paraszti stílusban épült. A falu rendelkezik:

• Tájházzal, amelyben egykor az urasági szakács családja élt.
• Katolikus templommal.
• Egy műemlék jellegű épülettel, amely hamarosan fogadóként és panzióként fog üzemelni.

A Dráva Kastély Szociális Otthon fontos szerepet tölt be a helyiek életében, hiszen a megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmény biztosítja sokak megélhetését.

A közösségi élet fontos szerepet játszik a faluban:

• Művelődési terem és könyvtár működik.
• A háziorvos, állatorvos és védőnő a szomszédos Darányból jár ide.
• Egy ÁFÉSZ-vegyesbolt és egy kocsma biztosítja a mindennapi szükségleteket.

A Dráva és a Turizmus

A Dráva partja egykor teljesen elzárt volt, de ma a település egyre inkább visszanyeri kapcsolatát a folyóval. 2000-ben kikötő épült, amely a drávai kishajók számára fontos megállóhely a Barcs és Drávaszabolcs közötti vízi úton.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság itt nyitotta meg Erdei Iskoláját, amely évente több száz diákot fogad. A látogatók a Dráva és az ártéri növény- és állatvilág megismerésére különböző programokon vehetnek részt, például:

• Madármegfigyelés.
• Kézműves foglalkozások.
• Fafaragás.
• Gyalogtúrák a közeli ősborókásba.

A drávatamási kikötő fontos állomása a barcsi sétahajóknak. Étkezési lehetőség is van, kedvező áron rendelhető a szociális otthonban.

Drávatamási az utóbbi években egyre több családot vonz. A fiatalok közül is sokan a faluban maradnak, itt alapítanak családot és kezdenek építkezésbe. Az Alföldről, Pécsről, Zalaegerszegről és Barcsról is érkeztek már új lakók. A természet, a nyugalom és a hagyományos falusi életmód egyre vonzóbbá teszi ezt a kis Dráva menti települést.