Drávagárdony

A Természet Uralma

Drávagárdonyban a civilizáció csupán vendég, itt még mindig a természet az úr. A falu környéke rendkívül gazdag vadban, olyannyira, hogy szarvasbőgés idején aludni is nehéz. A helyiek szerint akár a házuk ajtajából is vadászhatnának.

A település mindössze három kilométerre fekszik a 6-os főúttól, festői környezetben, a Dráva közelében. Az oda vezető bekötőutat erdők szegélyezik, és gyakran kíséri az utazót a szalakóta madár. A vadlibák vonulása órákig tart, különleges látványt nyújtva. Mindez idilli életet ígérhetne, ha nem nehezítené meg az itt élők mindennapjait a szegénység.

A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz itt mintegy 15 hektárnyi terület tartozik. Védettséget élvez a Dráva part menti sávja és maga a folyó is. A bokros-füzes vidék ideális túrázásra, akárcsak a közeli, több mint százéves szlavón tölgyes. A falu előtti réten, amely egykor legelőként szolgált, időnként feltűnik a haris, egy fokozottan védett madár, amely itt költi ki fiókáit.

Történelmi Áttekintés

A települést először 1483 és 1490 között említik Gardon néven. A birtokviszonyok folyamatosan változtak:

• 1571 – A Zrínyi család birtokában.
• 1598-99 – A pécsi püspökséghez tartozik.
• 1692 – Babócsai István a földesura.

A török hódoltság idején a helyi temetődomb egy őrállomás része volt, amely a Pécs–Verőce vonalon helyezkedett el. A közelmúltban is találtak itt régi csontmaradványokat, ami a helyiek szerint a nyughatatlan múlt bizonyítéka.

A lakosság száma az idők során jelentősen változott:

• 1720 – Két adózó család él a faluban.
• 1784 – A lakosság eléri a 216 főt.
• 1925 – 324 lakos, a község területe 1408 katasztrális hold.
• 1941 – 332 fő.
• 1960 – 286 fő.

Az első világháborúban 18-an, a második világháborúban 8-an estek el, nevüket emlékmű őrzi a templom udvarán.

Oktatás és Vallási Élet

• 1772 – A falunak még nincs tanítója.
• 1908 – Létrejön a községi népiskola.
• 1922 – Megépül a református templom.
• 1968 – A helyi alsó tagozatos iskola megszűnik, a gyerekeket a három kilométerre lévő Darányba szállítják.

A faluban élő lakosság többsége református, kisebb része katolikus. A két felekezet gyakran együtt imádkozik, télen a fűthető kultúrházban, nyáron pedig a templomban.

Gazdasági és Közösségi Élet

A közösségi élet mindig erős volt a faluban:

• Régen kalákában dolgoztak, az aratás, szüret és kukoricafosztás közösségi események voltak.
• 1921–1947 – Működött a Hangya szövetkezet.
• 1951 – Megalakul az első termelőszövetkezet, a Béke.
• 1955–1956 – Új Élet szövetkezet.
• 1959–1967 – Kossuth MGTSZ, amely alacsony terméshozamokkal és gyenge állattenyésztési eredményekkel küzdött.

1966 után a szövetkezeti egyesülések révén a drávagárdonyi téesz a darányiba olvadt.

A Falu Napjainkban

Drávagárdony jelenleg nem rendelkezik saját óvodával és iskolával, de van egy művelődési terme, könyvtára és egy református temploma. A lakosság összetartó közösséget alkot, a község gondozott, a közterületeket örökzöldekkel és virágokkal díszítették.

A turizmus fellendítésére több terv is van:

• Tájház és bemutatógazdaság kialakítása.
• Kikötő építésének terve.
• A Dráva közeli szakasza kiváló horgászhely.

A falu csendje, tiszta levegője és békéje vonzza az ide látogatókat.