Akadálymentesített panel♿
Borókaágak között rejtőzve
Darány fölött rétisas köröz, jelezve, hogy a dél-Dunántúl e vidékén a természet még érintetlen. A környéken rendszeresen költ:
Az erdőkben méltóságteljes szarvasok vonulnak, míg a vaddisznók csörtetve törnek utat a sűrűben. A folyók és tavak partján hangosan pezseg az élet, a természetvédelmi területek pedig a kirándulók kedvelt célpontjai.
Darány határáig húzódik a Duna-Dráva Nemzeti Park egyik legismertebb és leglátogatottabb része, az Ősborókás, amelyet évente 10-12 ezren keresnek fel.
A természetvédelmi terület különleges élővilága:
A faluból kerékpárút vezet a borókást bemutató tanösvényig, amely kiváló lehetőséget biztosít a természet szerelmeseinek.
A faluról nemrégiben kiderült, hogy már az Árpád-korban is lakott volt. Egy több mint 2000 négyzetméteres területen régészeti feltárások során előkerült:
A település múltjáról nemcsak az ásatások mesélnek, hanem a helyi magángyűjtemény is, amelyben megtalálhatóak:
Darány nevét 1455-ben még Daron alakban jegyezték fel. A település a történelem során több nemesi család birtokában állt:
A község határának egy részét Lakateleknek nevezték, mivel a hagyomány szerint a török hódoltság alatt egy előkelő török tiszt kastélya állt itt.
A református templom 1833-ban épült, tornya azonban ennél régibb. Az egyház a 1790-ben elkezdett jegyzőkönyvekkel és egy érdekes veretű úrvacsorai kehellyel büszkélkedhet
A község legrégibb pecsétje 1788-ból származik, és egy levéltári dokumentumon található.
A 19. század közepén Fényes Elek leírása szerint a lakosság összetétele így alakult:
A község lakossága az évek során így változott:
A világháborúk hősi halottainak nevét emlékmű őrzi a településen.
Az 1950-es évek végén Darányban két termelőszövetkezet működött:
Később a két téesz egyesült, majd beolvadt a drávatamási szövetkezetbe. Az Új Élet Termelőszövetkezetben elsősorban búzát, árpát, rozst, kukoricát és zabot termesztettek, valamint jelentős volt a napraforgótermelés is.
A háború előtt a darányi hidegvérű ló híres exportcikk volt, de a téeszesítés csökkentette az állattartás szerepét. A hetvenes évekre azonban látványosan nőtt a mezőgazdasági eredményesség.
A századelőn a faluban pezsgő közösségi élet zajlott. Működött:
A település lakói templombajáró népként ismertek. Három felekezet él együtt békében:
A testvértelepülési kapcsolatok is erősek. Szoros kapcsolat alakult ki a romániai Székelyderzzsel, ahol a helyi iskola és a darányi iskola közötti együttműködés baráti kapcsolattá szélesedett.
Darány központi szerepet tölt be a környéken, így biztosítja az oktatást a szomszédos települések gyermekei számára is.
Oktatási intézmények:
A múlt hagyományai és a modern fejlesztések együtt formálják Darányt, amely ma is fontos kulturális és természeti központ Somogy megyében.