Akadálymentesített panel♿
A Dráva völgyének természeti és történelmi gyöngyszeme
A Dráva völgyében, a megye délnyugati részén, a Pécset Nagykanizsával összekötő vasútvonal mellett fekszik az erdőktől övezett település. Harminc kilométeres körzetben a legközebbi városok: Csurgó, Nagyatád, Barcs. A falu közúton és vonaton is megközelíthető. Egyedülálló természeti környezet veszi körül, területének 50 százaléka a Duna-Dráva Nemzeti Parkban található. Növényvilága védett a Palina erdőben és Almásberek gyertyános, kocsányos tölgyeseiben. A kerékhegyen bükkösök találhatóak,repliques montres az Almás-erdőnél fekete gólya és réti sas fészkel, a Berki erdőben gazdag gyík- és siklófauna él, míg a Felső-Lóka részén halászsasok, récék tanyáznak. A Dráva-mederben jelentős mennyiségű értékesíthető kavics van.
A helyi hagyomány szerint IV. Béla nevéhez fűződik Bélavár alapítása, ezért emlékparkot is szenteltek az uralkodónak. Szobrát a millecentenáriumi ünnepségek során, 1996-ban avatták fel.
Az első írásos említés 1332-37-ben történt a pápai tizedjegyzékben, ahol egyházas helyként jelölték. 1399-ben a Székesfehérvári Káptalan tulajdona volt, majd 1469-ben és 1498-ban városi kiváltságokat is kapott.
A Dráva mellett egykor vár állt, amely fontos történelmi események színhelye lehetett. Valószínű, hogy 1531-ben itt tartották az ország rendi gyűlését. A török időkben (1536) Belvár néven említették, és akkoriban 15 házból állt.
A 17. században horvát katolikusok települtek be, majd a 18. században a Festetics család birtoka lett. Az 1784-85-ös népszámlálás 320 horvát anyanyelvű lakost rögzített.
Az 1848-as jobbágyfelszabadítás során 37 jobbágy és 11 zsellérháztartást tartottak nyilván. Az 1870-es népszámlálás szerint a lakosok száma meghaladta a 600 főt, és fele-fele arányban beszéltek magyarul és horvátul.
A 20. század elején a társadalmi szerveződések is felélénkültek. Bélaváron megalakult az olvasókör, lövészegylet, levente egyesület, valamint a Hangya-, tej- és földműves-szövetkezetek.
A 40-es években Bélavár a közeli Vízvárral alkotott közös körjegyzőséget. Az önálló tanácsot 1950-ben hozták létre, de csak két évtizedig maradt fenn, mert 1970-ben újra Vízvárhoz csatolták.
A rendszerváltozás után a település ismét önálló önkormányzatot alakított, és a 90-es években jelentős fejlődésen ment keresztül.
1992-ben elkészült a napközi otthonos óvoda, melynek tetőterében könyvtár és házasságkötő terem kapott helyet. A településen kiépült az infrastruktúra:
A környék kiváló lehetőségeket biztosít a pihenésre és kikapcsolódásra.
Bélavár környezete különleges természeti kincseket rejt. A Dráva folyó mindössze 500 méterre található a településtől. Holtágaiban kavicsbányászat folyik, és a kitermelés után visszamaradt tavak a környékbeliek kedvelt fürdő- és napozóhelyei.
A térség különösen népszerű a horgászok körében, akik szerint itt ritkaságszámba menő feketesügér-állomány található.
A települést páratlan természeti környezet övezi:
Bélavár vezetői aktívan dolgoznak a település fejlesztésén. A cél a falusi vendéglátás meghonosítása, amely a helyi természeti adottságokra épül. A tervek között szerepel:
2004 óta 20 férőhelyes Vendégház várja az idelátogatókat, és a jövőben további fejlesztések várhatók.